Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A húsvéti munkavégzés szabályai

Mivel Nagypéntek már piros betűs ünnep így négy napon át élvezhetjük a húsvéti hétvége programjait országszerte. Azonban vannak, akik ezeken a napokon is dolgoznak. Rájuk az alábbi szabályozások vonatkoznak.

Az Mt.102. § (1) bekezdése szerint nagypéntek munkaszüneti nap.

Munkaszüneti napra rendes munkaidő az alábbi esetekben osztható be:

1,   a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben

-          ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül 

           kapcsolódó, helyben kialakult vagy  

           általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy

-          baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor.

A nagypéntek esetén az előbbi pontot kell megvizsgálni. Munkaszüneti napon az ünneplés, megemlékezés mellett, egyes esetekben annak velejárójaként is természetes, hogy az emberek kirándulnak, szállást vesznek ki, ebédelnek, útközben tankolnak stb.

2,   az idényjellegű tevékenység keretében

Idényjellegű tevékenységről akkor beszélhetünk, ha az a munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kötődik. Ilyenek lehetnek egyes, szezonális mezőgazdasági munkák.

   3,  a megszakítás nélküli tevékenység keretében

Ahhoz, hogy a munkáltató tevékenysége megszakítás nélküli legyen, két feltételnek kell együttesen teljesülnie. Egyrészt naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetelhet a tevékenység. Másrészt társadalmi közszükségletet kielégítő szolgáltatás biztosítására kell irányulnia, vagy olyannak kell lennie, amely a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt gazdaságosan vagy rendeltetésszerűen másként nem folytatható. (A társadalmi közszükséglet fogalmába beletartozik az energiaszolgáltatás, távközlés, egyes egészségügyi vagy szociális ellátások.)

  4,  társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás       nyújtásához  – a    szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén,

Idetartozhatnak például azok a cégek, amelyek külföldi partnereknek nyújtanak folyamatos szolgáltatást, elsősorban információtechnológiai eszközökkel.

  5,   külföldön történő munkavégzés során foglalkoztatott munkavállaló számára.

Ez elsősorban olyan nemzeti ünnepeken fordulhat elő, amely a munkavégzés helye szerint nem minősül munkaszüneti napnak.

 

Lehet-e „túlórázni” munkaszüneti napon?

Rendkívüli munkaidő (túlóra) csak két esetben rendelhető el munkaszüneti napra:

-              Ha a munkavállaló ezen a napon egyébként is foglalkoztatható (vagyis rendeltetése folytán e napon is működő munkáltató, idényjellegű tevékenység, megszakítás nélküli tevékenység stb. keretében).

-             Ha baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása érdekében szükséges. Ebben az esetben nincs korlát, annak is elrendelhető rendkívüli munkaidő, aki egyébként rendes munkaidőben ezen a napon nem dolgozhatna.

A munkavállalót egyébként a munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén az alapbérén felül 100% bérpótlék illetné meg.

Ugyancsak 100% bérpótlék jár, ha a munkavégzés húsvét- vagy a pünkösdvasárnap vagy a vasárnapra eső munkaszüneti napon történik. A munkavállalót ilyenkor külön vasárnapi pótlék nem illeti meg.

A munkaszüneti napi pótlék akkor is jár, ha a munkavállaló rendkívüli munkaidőben végez munkát, ilyen esetben megilleti a rendes munkaidőre járó munkabére, a munkaszüneti napra járó száz százalék bérpótlék és ezen felül további száz százalék pótlék a rendkívüli munkaidő után. A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett.

 

Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánunk!

 

 
 



Archívum

Naptár
<< Augusztus / 2019 >>